A bankok átverték ügyfeleiket

augusztus 18, 2011

A bankok elhallgatták, hogy a devizaárfolyamok hosszú távon történt fokozatos emelkedéséről tudtak, a szerződéskötéskor becsapták az adósokat – írja a Magyar Hírlap.

Az árfolyamváltozás trendje – az adós hátrányára történő változás – valószínűsítésének elhallgatása polgári jogilag megtévesztés, büntetőjogilag pedig csalás – mondta a lapnak Czirmes György ügyvéd.

Miután a devizaárfolyamok trendje minimum 15 éve folyamatosan emelkedik, igenis tudtak a bankok arról, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már a 2004. évi prognózis az akkor 161 forintos svájci frank árfolyamát 2011-re 182 forint körülire saccolta. Ilyen elemzések a tőzsdén egyébként naponta készülnek – mondta a jogász. Czirmes György kiemelte, hogy az irányadó külföldi és hazai jegybanki kamatok, illetve a magyarországi infláció csökkent az elmúlt 15 évben. Ezzel szemben azonban a szerződésekben foglalt kamatot is fokozatosan emelték valóságos gazdasági háttérváltozás nélkül.

Az ügyvéd szerint a magasan tartott forinthitel kamatának emelése mesterséges volt, éppen annak érdekében, hogy a devizaalapú hitelek felé terelje a keresletet. Czirmes György szerint önmagában a kamatemelés sem indokolt gazdaságilag, de az árfolyamváltozás trendjének – az adós hátrányára történő változás – valószínűsítésének elhallgatása polgári jogilag megtévesztésnek, büntetőjogilag csalásnak minősül.

Müller János, a Magyar Bankszövetség főtitkára úgy reagált: a jogi állásfoglalást részleteiben nem ismerve csak annyit tud mondani, hogy a bankok nem készítettek 10–15–20 éves árfolyamprognózist.

Forrás: FN


Érdemi egyeztetést szeretnének a Munka Törvéykönyvéről

augusztus 16, 2011

A szakszervezetek folytatni szeretnék az egyeztetéseket az új Munka törvénykönyvéről a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), a kormánnyal és a munkáltatókkal.

Az NGM a múlt héten egyeztetett a készülő új Munka törvénykönyvéről az érdekképviseletekkel, a négy szakszervezet a találkozót eredménytelennek tartja.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökei kedden elmondták: egyelőre sem formális, sem informális visszajelzést nem kaptak a tárgyalások folytatásáról.

A négy együttműködő szakszervezet bármikor kész az érdemi tárgyalásokra a munka világát szabályozó kódexről, és mindenképpen szeretnék, ha ez a szeptemberi eleji kormányülés előtt megtörténne – mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.

Borsik János, az ASZSZ elnöke szerint nem is indokolt egy teljesen új Munka törvénykönyvét (Mt.) megalkotni. Kifejtette: a jelenlegi törvénykönyv 1992 óta van hatályban, azóta 60-70 esetben módosították, ez is mutatja, hogy folyamatosan “együtt élt” a gazdasággal, a változtatási igényekkel.

Az elnök szerint most úgy kellett volna tárgyalni, hogy első lépésben összegzik a közel 20 éves tapasztalatokat, és a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatók egyaránt megfogalmazzák, min szeretnének változtatni. Az Mt.-t csak ezután lehetett volna módosítani, a rugalmasság és a versenyképesség követelménye pedig Borsik János szerint “álságos”, “egyetlen új munkahely nem fog keletkezni Magyarországon” a munka világának ilyen szellemű átalakítása nyomán.

A törvénykönyv keresetcsökkenést hoz a munkavállalóknak, az éves munkaidő nő, a dolgozókat ráadásul korlátlan anyagi felelősség terheli, aminek nem szabad hatályba lépnie – vélekedett. Elmondta: a szakszervezetek ellenzik, hogy a szabadságok kiadásában egyoldalú a tervezet, és hogy üzemi megállapodásokkal akarják “tönkretenni” a kollektív szerződéseket.

A tervezet megvitatására több hónapra lenne szükség, ha pár hét alatt “átgyötrik” a parlamenten, akkor az feszültségekhez vezet majd – hangsúlyozta Borsik János.

Pataky Péter szerint a minisztérium befejezettnek tekinti az egyeztetést a múlt heti találkozóval, de ahhoz, hogy egy, a munkavállalók számára “élhető”, elfogadható törvénykönyv szülessen, ez kevés. Kiemelte: az új Mt. Jelentősen csökkenti a munkakínálatot azzal, hogy a foglalkoztatottak munkaidejét megnövelik, emellett a vállalkozók költségeinek csökkentése a munkavállalók jövedelmének mérséklésével valósul meg.

Az MSZOSZ elnöke emlékeztetett: a múlt heti egyeztetések után a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek is háromoldalú tárgyalást kértek; itt már meg lehetne vitatni, hogy a szaktárca mely javaslataikat építette be a tervezetbe.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azt mondta: a tervezet nem szolgálja a munka alapú társadalomra való áttérést, és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, mivel például a munkát vállalóknak az eddiginél kevesebb bérért többet kell dolgozniuk. Hangsúlyozta, hogy a jövedelemcsökkenés nemcsak a versenyszféra, hanem a közszférafoglalkoztatottjait is sújtja.

Hozzátette: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetésének egyik kormányzati indoka az volt, hogy a rendszer pazarló. A SZEF elnöke szerint ugyanakkor a jelenlegi egyeztetési rendszer, amelyben az oldalakkal külön-külön tárgyalt a minisztérium nem olcsóbb és nem is hatékonyabb az OÉT-nél.

Kiemelte: nemcsak a Munka törvénykönyvéről, hanem a 2012-es adó-és járulékszabályokról, valamint a költségvetésről is egyeztetni kell a szociális partnerekkel.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke hangsúlyozta: a múlt csütörtöki tárgyalás bizonyította, hogy nem felesleges az érdekegyeztető tanács, a háromoldalú egyeztetés, mivel ott lehet megoldani a problémákat. A kormány értékelje a javaslataikat, alakítson ki egy álláspontot ezzel kapcsolatban, majd hívjanak össze egy háromoldalú tárgyalást, amely előtt a jogi szakértők is nézzék át a javaslatot – indítványozta az ÉSZT elnöke.

A magyar gazdaság problémáit nem lehet úgy megoldani, hogy kizsákmányolják, “a tőkének maximálisan alárendelik” a magyar munkavállalókat, mert tisztességes kereset hiányában sokan külföldre mehetnek megélhetést keresni – vélekedett Kuti László.

Forrás: Ma.hu


Két érvényes alkotmányunk lesz január 1-től?

április 27, 2011

Kolláth György alkotmányjogász szerint kifelejtették az új alaptörvény szövegéből a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezését január 1-jével.

A Népszabadságnak nyilatkozó alkotmányjogász arra mutatott rá, hogy a szövegben mindössze az szerepel, hogy az új alaptörvény 2012. január elsejével lép hatályba, ám az nem, hogy a jelenlegit ugyanezen aktussal egy időben hatályon kívül helyezik.

Kolláth György szerint így formailag két hatályos alkotmány lenne januártól. Álláspontja szerint a “botrányos szakmai bakit” mindenképpen orvosolni kell, így máris alkotmánymódosításhoz kell folyamodnia az Országgyűlésnek.

Forrás: HVG


Megkapják jutalmukat a hallássérült olimpikonok

április 15, 2011

Sportért Felelős Államtitkárság

KÖZLEMÉNY

Sikeres sportszakmai egyeztetés az elmaradt siketlimpiai jutalmak kifizetéséről

Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára hivatalában fogadta a 2009. évi Siketlimpián érmet szerző vízilabda csapat vezetőedzőjét, Gábor Áront, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnökét, Horváth Balázst, a Szövetség főtitkárát, Kovács Zoltánt, valamint Máthé Gábort, Fair-Play díjas siketlimpikon bronzérmes teniszezőt.

A tárca államtitkára által kezdeményezett találkozó célja az volt, hogy a Kormány felszámolhassa azt a helyzetet, amely abból fakadt, hogy a NEFMI jogelődje, az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) az elmúlt évek során a 2009. évi Siketlimpián, valamint a 2006., 2008. és a 2010. évi Siketek Sakkolimpiáján érmet, vagy pontszerző helyezést elért sportolóknak nem fizetett jutalmat, valamint a sportolók véleménye szerint velük méltatlanul bánt.

A kialakult, mindkét fél számára méltánytalan helyzet felszámolását célzó találkozón részt vett a tárca sportért felelős helyettes államtitkára, Szekeres Pál is, többszörös paralimpiai bajnok.

A siketlimpikonok elmaradt jutalmainak rendezését Szekeres Pál már a kormányváltás előtt kezdeményezte az (ÖM) akkor illetékes sport szakállamtitkáránál. A helyettes államtitkár a kormányzati átadás-átvételt követően, tavaly több alkalommal személyesen is egyeztetett a jogorvoslatot kezdeményező sportolók peres képviselőjével, valamint a hallássérültek sportszövetségének elnökével, bízva abban, hogy sikerül egységes, minden érintettre kiterjedő megállapodásra jutniuk.

A NEFMI sportért felelős helyettes államtitkára felvette a kapcsolatot Horváth Balázzsal, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnökével, majd közösen Czene Attila államtitkárral egyeztetett Kósa Ádámmal, az Európai Parlament képviselőjével, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökével. Szekeres Pál arra kérte a sportvezetőket, hogy állapodjanak meg az érintettekkel és egységes, mindenkire vonatkozó, konkrét összegeket megnevező igényt fogalmazzanak meg a tárca felé. Kérés volt az is, hogy az írásos igénylés tartalmát, a 2009-ben az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) forduló sportolók mellett azokkal is egyeztessék, akik siketlimpikonként nem pereskedtek jutalmukért.

Ez a jutalmak kifizetéséhez nélkülözhetetlen, ugyanis idén januárban, amikor az EBH, az elmaradt jutalmak kifizetését előírta, nem jelölte meg, hogy milyen összeggel kell kárpótolni a sportolókat és a felkészítésükben részt vevő szakembereket. Mint köztudott, az olimpiai jutalom egyszeri juttatás, amelynek összegére nincs törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezés. Az olimpikonok, paralimpikonok és siketlimpikonok jutalmazása a hatályos előírások szerint lehetőség, nem törvényi kötelezettség. Ezért a jutalom nyújtására, mértékére nincs jelenleg normatív rendelkezés. A kifizetést előíró előterjesztés elkészítéséhez ugyanakkor konkrét összeg kell, hiszen a kormánydöntéshez a pontos forrásigényt is meg kell jelölni. Ennek érdekében Horváth Balázs kiemelte, hogy:, A Szövetségnek kell javaslatot adni az eredményesség mértékére, amit a Szövetség a Siketlimpiai Bizottsággal egyeztetve fog megtenni az állam felé.”

Czene Attila végül a sportvezetőktől kapott információk alapján arra utasította a Sportért Felelős Államtitkárság szakembereit, hogy amint egyértelművé válik, hogy mekkora a jutalom pontos összege és annak megoszlása – véglegesítsék a kormány előterjesztést. Így az előterjesztés elkészítése megteremti annak lehetőségét, hogy a Siketlimpián és a Siketek Sakkolimpiáján érmet, illetve pontszerző helyezést elért sportolók, továbbá edzőik részére az egyeztetéseken kialakult álláspont szerinti, az előző kormány által okozott személyes sérelmeket is kompenzáló, eredményességi jutalom átutalható legyen.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Sportért Felelős Államtitkárság

Budapest, 2011. április 14.

________________Hirdetés____________________________


74 éve halt meg a Nobel-díjra jelölt magyar írónő, Tormay Cécile

március 31, 2011

Tormay Cécile Budapesten született 1875. október 8-án, 1937. április 2-án halt meg Mátraházán. Az írónő családjában hagyomány volt a hazaszeretet, a magyarság újjászületéséért folytatandó, ha kell, szellemi, ha kell, fegyveres harc vállalása. Anyai dédapja, Tüköry József építési vállalkozó Széchenyi István, a legnagyobb magyar hű munkatársa volt a Lánchíd fölépítésében. Apai nagyapja, Tormay Károly honvéd őrnagyként vett részt az 1848–49-es szabadságharcban.

Tormay Cécile kisgyermekként, a család nádudvari birtokán nevelkedett (teljes nemesi titulusa Nádudvari Tormay Cécile). Azok közé a hazafiak közé tartozott világéletében, akik sokakkal ellentétben nem voltak elragadtatva az Osztrák–Magyar Monarchia millenniumi csillogásától sem, megérezték a magyarságra leselkedő súlyos veszélyeket, amelyek kezdődtek a forradalom leverésével, folytatódtak a kiegyezéssel, tetőztek az első világháborús tragédia, majd a trianoni országcsonkolás traumájával. Tormay mindmáig kevéssé ismert nagyregénye, a Bujdosó könyv (1920–1921) megidézi az őszirózsás forradalom, majd a tanácsköztársaság nevű vörös puccs iszonyatát. E könyv nemcsak Kun Béla terroristáinak rémtetteit örökíti meg, egyetemi hallgatók élve megnyúzásától, élve eltemetett, folyóba ölt magyar parasztokig, hanem azt a hamis képet is eltünteti, amely szerint az őszirózsás forradalom még vállalható a nemzeti elkötelezettségű emberek számára. Megtudjuk e könyvből, hogy Károlyi Mihály árulásának nagymértékben köszönhető, hogy a trianoni országcsonkítás megvalósulhatott, s azt is, hogy a vérengzések, a rablások, a rekvirálások már a Károlyi-kormány és az őszirózsás forradalom napjaiban elkezdődtek.

E regénye miatt több baloldali szervezettől, embertől érte súlyos fenyegetés. Ő nem hátrált meg, kiadta a könyvét, a baloldal bosszúja nem maradt el. 1925-ben a baloldali sajtóban botrányos, hazug, ál-leleplező cikkek jelentek meg Tormay Cécile magánéletéről. Pert indított, meg is nyerte, amelynek következtében a fő rágalmazó másfél éves börtönbüntetést kapott. Ám a meghurcoltatások közben tönkrement az írónő szíve, emiatt hunyt el hetvennégy évvel ezelőtt a mátraházi szanatóriumban. Tormay Cécile tragédiája is bizonyítja, hogy a magyar baloldali sajtó már jóval az 1947-ben elkezdődött diktatúra előtt ismerte az összes aljas fogást, rágalmazást, befeketítést, amelyet – enyhén szólva – mindmáig nem felejtett el.

Tormay Cécile írásművészetét jellemzi a kifinomult, arisztokratikus konzervativizmus és a modern formabontás, látomásosság míves egysége. Első sikeres regénye, az Emberek a kövek közt (1911) egy magyar vasutas fiú és egy horvát pásztorlány tragikus szerelmét örökíti meg. A Régi ház (1914) című családregénye minden idők egyik legnagyobb történelmi tárgyú magyar regényének számít mindmáig. Mitológiai tárgyú novellaremeklések, a Magyar legendárium, kiemelkedő prózaremeklések (A virágok városa, a Szirének hazája, a Csallóközi hattyú, a Fehér barát) újrafölfedezésért kiáltanak. Akár csak az Ősi küldött című grandiózus regénytetralógiája.

Tormay Cécile-lel a huszadik századi szocialista realizmussal kezdődő, a posztmodernista ízlésterrorral tetőző hivatalos kánon még annál is mostohábban bánt és bánik, ahogyan Pósa Lajossal, Szabó Dezsővel, Nyirő Józseffel, Wass Alberttel, egy ideig Márai Sándorral és másokkal bánt. Őt úgyannyira sikerült kitörölni a nemzet kollektív emlékezetéből, hogy máig is kevesen tudják még a nevét is. Köszönet illeti Jobbágy Évát és a Tormay Cécile Kört azért, ahogyan évek óta szívósan munkálkodnak a Tormay-reneszánszért.

Forrás: MNO


Megszüntetik a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt

március 28, 2011

2011. április 30-ával megszűnik a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete a napokban nyilatkozatban tiltakozott a kormány döntése ellen. Az Egyesület szerint így a sérülhetnek a művészek szociális biztonsághoz, érdekvédelemhez és alkotómunkához való jogai.

A kormány döntése értelmében 2011. április 30-ával megszűnik a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány. Ez az alapítvány kezelte a hétezer tagot számláló Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a vagyonát, s egyben biztosította érdekvédelmi szervezetük hatékony működését is.

Az elmúlt időszakban a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vezetése többször is megpróbált egyeztetni a kormánnyal, azonban véleményük szerint a kormány nem volt hajlandó bevonni őket a Közalapítvány sorsát érintő döntési folyamatba.

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány most azért fordult közleményével a szélesebb nyilvánossághoz, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a szervezet elveszítse önrendelkezési jogát, illetve hogy sérüljenek a művészek szociális biztonsághoz, érdekvédelemhez és alkotómunkához való jogai.

Forrás: Napvilág.net

Részlet a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) állásfoglalásából

Tiltakozunk

a művészek munkája révén létrejött vagyon most tervezett, a polgári demokráciában elfogadhatatlan módon történő újra államosítása ellen!

Ezzel nem csupán az alkotóházainkat, kiállítótermeinket, székházunkat veszíthetjük el, de elveszítjük a rendszerváltozáskor kivívott önrendelkezési jogunkat, s egyben a művészek szociális biztonsághoz, érdekvédelemhez és az alkotómunkához fűződő jogai is sérülnek. Kérdőjelessé válik a szociális segélyezés, az alkotó munka támogatásának, a nyugdíjak megállapításának, az érdekvédelmi szolgáltatásoknak eddigi jól bevált rendszere. Mindez, számunkra érthetetlen okból, felborítja az alapításkor a művészek és az állam között létrejött közmegegyezést. A nemzeti kultúra kincsestárát jelenti a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete. Felmérhetetlen a felelőssége a mindenkori hatalomnak abban, ha a tagságban megtestesülő szellemi vagyont nem veszi komolyan, magatartásával leminősíti, értékteleníti. Az ingatlan vagyon megszerzésének érdekében tervezett átgondolatlan lépéseivel megbontani készül valamit, amit utána soha többé összerakni nem lehet! Miközben a politikai oldalaktól független, önálló Magyar Művészeti Akadémia létrehozásának gondolatát örömmel üdvözöljük, nem feledkezhetünk el arról, hogy az ennek a gondolatnak és intézménynek, a széles művész közösség által elfogadott alapját jelenteni képes, Alkotóművészeti Köztestület koncepciónkat éppen most utasította el Réthelyi miniszter… Az Elnökség tehát arra kéri a Kormányt, hogy a művészek vagyonával kapcsolatos döntéseit, az alkotóművészek érdekeit szem előtt tartva, az Elnökséggel együtt készítse elő, és véleménye meghallgatása nélkül ne tegyen az Egyesületet, s annak tagságát érintő méltatlan, hosszabb távon jóvátehetetlen lépéseket.

Forrás: MAOE e-mail

_______________________Hirdetés______________________________

Karácsonyi ajándékok és más szép és hasznos dolgok

Ajándékok, egyedi, névre szóló mesekönyvek, kerámiák, régi képeslapok stb.


Az új alkotmány tervezete

március 16, 2011

A FIDESZ_KDNP alkotmánytervezetének szövege Word dokumentum formátumban letölthető az Alföldi Élet lapjairól: http://alfoldielet.wordpress.com/2011/03/16/az-uj-alkotmany-tervezete-a-politika-oldalon/

(Tizenegyes)